2013. június 18., kedd

Folyt köv..

Még mindig az elmúlt 1 évről. Sikeresen tesztelte az EÜ rendszert az ember. Tavaly szeptember végén addig stresszelte magát amíg egy kisebb fajta agyvérzést nem kapott. Ügyeleten 8 órát ülni és várni nem jó dolog amíg végre orvost lát az ember, aztán a 72 órás kórházi megfigyelés alatt is csak 2-szer látta az orvost 3-szor volt CT-n 1-szer MRI-n azok eredményeit csak akkor közölték mikor a viziten ott voltam nála és rákérdeztem,pedig igencsak szarul volt.Nem tudom hogy rémisztgetni akarták vagy mi de berakták az akut agyvérzéses osztályra(valószínű csak ott volt hely), EÜ-sként tudom hogy miről szól, ő meg nem igazán volt felkészülve a látványra. Angol Eü pro és kontra orvos= kuruzsló, nővér=van valami fény az alagút végén, inkább. Itt családi orvos van nincs külön felnőtt és gyerek orvos. meg vannak a nővérek akik a vért veszik, oltást adnak, mintát/kenetet vesznek. Inkább hozzájuk járok mint az orvoshoz aki könyvből kutatja elő a tüneteimnek megfelelő betegséget, mindezt előttem. Kb a szitu így néz ki:- mi a baja? -elmondom- orvos előveszi az enciklopédiát és keresni kezd, 5 perc kutatás után a kérdőjel helyén ami a feje felett lebeg megjelenik a villanykörte és fény gyúl az agyába hogy biztos csak IBS-em van. Az mindegy hogy a végbél ráknak is ugyan azok a tünetei, isten ments hogy további vizsgálatokra küldjön. Pl az ember agyába a kórházba találtak az egyik érben lerakódást ami valószínű az agyvérzést okozta. Sebaj jól oda van az nőve elmozdulni nem fog, nem csinálunk vele semmit. Sztori lezárva. Kit érdekel hogy a vérnyomása magas és ingadozik, nem jól lát, szédül stb. nagyívben tojnak az ember fejére. Pozitívum: A kórház tiszta és modern, nem omlanak a falak, van csilli-villi TV-s ágy, választható reggeli vacsora,főétel és desszert, de kb itt ki is merül. Orvos hiány van(lusták tanulni), nővérekből meg nincs elég mert persze a kormány itt is az EÜ-től veszi el a pénzt először. Rengeteg cikk kering az újságokban a műhibákról. Szinte minden nap van egy a címlapon, szóval jobb nem a kezük alá kerülni. Kórházba kerülni itt kb olyan mint egy túlélő próba. Az angolok pl.nem nagyon mosnak kezet a WC használat után. Ennek a következménye hogy a bacik, vírusok szépen össze vissza vándorolnak. A kórházban jó sok ember van kis helyre összezárva, jó meleg helyre így nagyon jól szaporodnak. Így lehetséges az hogy 90%-ban fosós hányós vírussal hagyod el az épületet. A gyerek cserkész lett. Reméljük tanul majd egy kis fegyelmet és önállóságot aminek most jelenleg híján van. Egyenlőre tetszik neki. Én a munkahelyemen egyre jobban érzem magam. A csapat még mindig nagyon jó. Az egyik srác aki ott lakik(nem ápolt, nem beteg, csak aspergeres sectrum autista)nem igazán kedveli az állatokat, embereket sem. Kiszámíthatatlan a viselkedése,kiüt bárkit bármikor ha nem vagy elég figyelmes aztán ki is harap esetleg egy darabot belőled. a harapásának és a fogának az erősségéről annyit hogy megette a tömör fa ajtaját már félig és a beton falból is hiányoznak darabok. Nemsokkal ezelőtt kivitték sétálni és kiütött egy lovat és megharapott egy másikat. A ház ahol laknak egy nagy legelő mellett van és szegény lovak nem voltak elég körültekintőek és nem kaptak önvédelmi kiképzést mint mi. Pár kép összefogalásként az elmúlt 3 évből

2013. június 7., péntek

Reloaded

Az elmúlt 1 évben rengeteg mindent történt velünk. Októberben közölték hogy Januárban bezár a munkahelyünk, ugyebár Petivel(férj)ugyanott dolgoztunk. Nem alvás stresszelés stb. után 2 hét múlva volt állásunk mindkettőnknek megint, szép fényes vezető beosztású titulusokkal jó sok munkaidővel és szar fizetéssel egy még szarabb munkahelyen. 14 órás éjszakai meló csak enyhén készített ki főleg úgy hogy rengeteg felelősséget(betegek gyógyszerezése, orvossal/ halott szállítóval való kommunikáció stb.) és melót raktak a nyakamba a munkatársak pedig azt nézték hogyan csesszenek ki a másikkal. A végén már sírva jártam be dolgozni és épp csak annyit kerestünk amiből mindent kifizettünk, a melóhely távolsága miatt rengeteget ingáztunk, a gyerekre semmi időnk nem maradt a türelmünkről nem is beszélve. Márciusban mindkettőnknek totálisan elege lett,1 hónap múlva munkát váltottunk.Immáron külön helyen dolgozunk, pedig nagyon szerettünk ugyanott dolgozni, legalább mindig tudtuk kit szid a másik. :) Most autista, aspergeres + egyéb fogyatékossággal élő fiatal felnőttekkel foglalkozom. Jó fizu és nem utolsó sorban nagyon élvezem. Végre nem csak azt látom hogy leépülnek majd meghalnak akárhogyan is vigyázok rájuk, hanem a befektetett munkának eredménye van, fejlődnek, tanulnak és van olyan aki 7 év intézményi(ami itt egy nagy családi házat jelent 4 fogyatékos emberkével)kiköltözik majd a saját lakásába a barátnőjével aki szintén fogyatékos hogy még önállóbbá váljon. Persze a saját otthonában is lesz segítsége, de nem 24 órában. Mindegyik otthon,különböző mértékben fogyatékos emberekkel foglalkozik. Az a ház ahol én vagyok a legtöbbet a legbonyolultabb. Nem beszélnek, kommunikáció minimális makatonnal történik és képekkel, ezen kívül agresszívak. 3 napos önvédelmi tanfolyamon kellett részt venni mielőtt melóba állhattam volna. Rengeteget kell még tanulnom. Ebben a hónapban még 5 különféle tanfolyam van hátra. nyári szabi, na az most nincs mivel már minden időpont foglalt és csak egy bizonyos mennyiségű ember mehet el szabira, van 6,5 hét szabim jövő májusig. Peti már 3.-os még csak 8,5 éves de jelenleg egy mini tini veszett el benne vagy csak simán angollá vált. Visszabeszél, azért sem tanul,ajtót csapkod... :S Élvezet lehet a szomszédunkban lakni, mikor a gyereket próbálom egy kicsit nagyobb hangterjedelemmel meggyőzni hogy csinálja azt amit mondok, amire a válasz egy nagy csattanás, majd hangos gyerek bőgés. Képeket majd töltök fel később, remélhetőleg több időm lesz a blogírásra megint.